Múlt héten azt a kérdést tettük fel, hogy vajon jó ötlet lenne-e két nyelvű „Charter Iskolákat” alapítani olyan városokban, ahol megfelelő magyar népesség él. Ha jó ötlet, akkor hogyan lehetne egy ilyen projektbe belekezdeni. Ez a kérdés lehetőséget ad arra, hogy egy kicsit másképpen nézzük saját közösségünet és annak értékét.

Amerikának minden részén élnek magyarok, de vannak olyan helyek, ahol a történelem során a kivándorlók valamiért tömörültek. Ezeken a helyeken templomokat vagy más intézményeket létesítettek, amelyek közül többet már bezártak, de sok még ma is működik. Ezeket a hagyományos helyeket okkal nevezhetjük magyar kolóniáknak. Ezek a kolóniák a nagyobb, amerikai társadalom részei, sokszínűséget hoznak a varosokba, és ez manapság nagyon kedvelt dolog.

Minden helyhatóság világszerte azon töri a fejét, hogy miként lehet jobb jövőt biztosítani a településeknek. Régen a városfejlesztés arra törekedett, hogy gyárakat létesítsen, és ezzel munkalehetőséget teremtsen a lakosságnak. Ez az elgondolás már nem olyan népszerű, hiszen egy nagy cég, hiába létesít telephelyet valahol, bármikor bezárhatja a létesítményt, ha a gazdasági helyzete azt kívánja. Ma a hangsúly azon van, hogy a várost érdekessé, vonzóvá tegyék a btanult, dinamikus polgároknak, akik, ha letelepszenek és beleszeretnek egy régióba, maguk termetnek jó munkahelyeket.

Magyarországról a bevándorlás ma is folytatódik. Akik legálisan jönnek Amerikába, azok általában magas rangot értek el a pályafutásukban. Ezek a családok többnyire oda mehetnek, ahová kedvük tartja, mert módjuk van rá. Az ilyen családokért versenyeznek a helyhatóságok, mert tudják, hogy ők élénkítik a helyi gazdaságot. Itt közös érdeke az amerikai városvezetésnek és a magyar kolóniának, hogy az ilyen magyar bevándorlókat magához csábítsa. Ami egynek jó, az a másiknak is jó.

Feltételezzük azt, hogy majdnem minden magyar, aki az Egyesült Államokba költözik, valamennyire megtartaná magyarságát, és szeretné ezt az értéket tovább adni gyermekeinek. Így egy virágzó magyar kolónia előny lenne a városnak. Például, ha egy Magyar Egyetemi tanár meghívást kap a Princeton és a Cornell egyetemektől, ha tudja hogy Princeton környékén vannak magyar intézmények és esetleg néhány magyar nyelvű charter iskola, ahová járhatnának az iskolás gyermekei, akkor lehet, hogy emiatt a Princeton mellett dönt.

Vajon hogyan működne egy ilyen stratégia? Ki lenne felelős a végrehajtásért? Miképpen lehetne a kapcsolatokat tartani a helyhatóságokkal? Hogy lehetne reklámozni a kolóniák létezését és értékeit a bevándorló magyarok körében? Hozzászólásaikat várjuk az újságnál vagy az interneten.