Emlékezzünk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire! Itt olvasható az Egyesült Államok elnökének üzenete.

Az Egyesült Államok elnökének üzenete:

THE WHITE HOUSE
Office of the Press Secretary
(March 14, 2010)

Statement by the President on the Anniversary of the Hungarian Revolution

I send my warmest wishes to all those that celebrate the anniversary of the 1848 Hungarian Revolution. That event was a defining moment in Hungary’s struggle for freedom, and continues to serve as inspiration for all those that advocate for freedom’s cause.  Our two nations are bound by our shared values and our solemn obligations to each other through the NATO Article 5 commitment to one another’s security.  On this occasion, I also wish to pay tribute to those many Americans that can trace their roots to Hungary.  They continue to make important contributions to our society, enriching the character and culture of the United States.

A forradalom előzményei:
A Magyar Királyság és az Osztrák Császárság együttesen alkotta a Habsburg Birodalmat. A két országnak közös uralkodója volt, aki a Habsburg-házból került ki. Bár volt Magyar Országgyűlés, ennek nyelve először a latin, majd a német lett. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, próbáltak eredményeket elérni az uralkodónál, kevés sikerrel.

1789-ben kitört a Francia Forradalom, ennek eszméje hatással volt a magyar értelmiségre is, egyre erősebbé vált a szabad Magyarország gondolata. 1825-ben összeült a Magyar Országgyűlés, ahol a magyar nyelv használatának ügye volt a központi kérdés. Ekkor döntöttek a honatyák a Magyar Tudományos Akadémia felállításáról is. 1830-ban megjelent Széchenyi István Hitel című műve, amelyben Magyarország gazdasági és társadalmi átalakulásának programját fogalmazta meg. Két évvel később Kossuth Lajos kiadta az Országgyűlési Tudósítások című lapot, amelyből az ország népe értesülhetett a tanácstermekben folyó vitákról. Ekkor már az uralkodó, V. Ferdinánd több magyar vezetőt börtönbe záratott, a reformmozgalom erősödését azonban nem tudta megakadályozni. Megjelentek az országos nyilvánosság színpadán a leendő forradalom vezetői: Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Széchenyi István, Szemere Bertalan, Eötvös József és mások. 1847-ben Pozsonyban összeült a rendi országgyűlés, ahol a reformpárti erők által létrehozott Ellenzéki Kör és a bécsi udvar támogatását élvező Konzervatív Párt is határozott programot terjesztett elő. Deák Ferenc megfogalmazta az ellenzéki nyilatkozatot, amely követelte a Parlamentnek felelős Magyar Kormány létrehozását, a sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, Erdély Magyarországhoz csatolását, a közteherviselés bevezetését, a törvény előtti egyenlőség bevezetését valamint, hogy a nép is képviseltethesse magát a törvényhozásban és a helyhatósági választásokon. Az Ellenzéki Nyilatkozat a márciusi forradalom programja lett. Közben Franciaországban 1848. februárjában, Bécsben 1848. március 13-án kitört a forradalom.

A nap krónikája:
A bécsi forradalom híre ösztönző hatással volt a magyar radikális ifjakra is. 15.-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral, Vasvári Pállal és Bulyovszky Gyulával elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Négyen elindultak a Pilvax Kávéházba, ahol Jókai felolvasta az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot is tartalmazó proklamációt, Petőfi pedig elszavalta két nappal korábban írt versét, a Nemzeti Dalt. Innen szakadó esőben az Orvosi Egyetemhez, az Egyetem térre, majd Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához vonultak, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták a 12 pontot, valamint a Nemzeti Dal-t. Ekkorra a tömeg már csaknem 5000 fősre duzzadt. Délután naggyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét.

Mit kíván a Magyar Nemzet.
Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlését.
2. Felelős minisztériumot Budapesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Úrbéri viszonyok megszűntetése.
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjék meg az Alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai státuszfoglyok szabadon bocsáttassanak.
12. Unió.
Egyenlőség, szabadság, testvériség.

A márciusi ifjak ezután átengedték a mozgalom irányítását a liberálisok vezéregyéniségeinek, Klauzál Gábornak és Nyáry Pálnak, akik ismertebbek voltak a polgárok körében, majd elindultak, hogy a Helytartótanáccsal is elfogadtassák követeléseiket. Ez sikerült is: nemcsak a 12 pontot írták alá, hanem a forradalom itt létre jött választmányának vezető bizottságába jelölték képviselőiket, majd a városháza épületét Petőfiék rendelkezésére bocsátották.

Vér nélkül győzött a forradalom. Az ekkorra már csaknem húszezres tömeg a Budai Várba vonult, és a nép követelésére Táncsics Mihályt szabadon bocsátották. Este kivilágították Budapestet, 7 órakor a Nemzeti Színházba érkező sokaság megszakította a Bánk bán előadását, majd a színpadra tóduló tömeg elénekelte a Himnuszt és a Szózatot.

Egy nappal később Bécsbe is eljutott a pesti forradalom híre, március 17-én V. Ferdinánd hozzájárulásával gróf Batthyány Lajos felelős magyar kormányt alakított. Az udvar meghátrált, hozzájárult gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséhez, beleegyezett az önálló magyar kormány megalakulásába, és megígérte, hogy a király szentesíti a reformtörvényeket. A gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakuló új kormány már nem a királynak, hanem a nép választott képviselőinek, a magyar országgyűlésnek tartozott felelőséggel.